Új, a hazai napkollektoros szakma képviseletét ellátni hivatott egyesület alakult meg idén szeptemberben Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége, azaz MÉGNAP néven. A Szövetség legfontosabb célja, hogy rövidített nevéhez híven tevékenységével elősegítse a hazai termikus célú napenergia-hasznosítás részarányának növelését, a napkollektoros rendszerek jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű elterjedését. A MÉGNAP jogilag ugyan új egyesület, gyakorlatilag azonban mégsem az, hiszen a Magyar Épületgépészek Szövetségén belül 2004 óta létező Megújuló Energia Tagozat, majd 2010-től Napenergia Tagozat átalakulásával jött létre. A tagozatból önálló egyesületté alakulás folyamata jelzi a napenergia-hasznosítási iparág jelentőségének növekedését. Az egyesület alapító tagjai úgy gondolják, hogy e szakterület fontossága megköveteli egy önálló, a szakma érdekeit hatékonyan képviselni tudó országos szervezet létrehozását. Annál is inkább szükség van erre, mivel a hazai napkollektoros iparág gazdasági mutatószámai az utóbbi három évben növekedés helyett inkább gyengülést, visszaesést mutatnak.

A hazai napkollektoros piac jelenlegi állapota

napkollektor_jelene_jovokepe2.jpg

A magyarországi napkollektoros piac nagyságáról nem állnak rendelkezésre hivatalos, megbízható adatok. Az 1. ábra a Magyar Épületgépészek Szövetsége által készített, a tagvállalkozásai között végzett felmérésen alapuló becslés eredményét mutatja. Az ábra alapján megállapítható a magyar napkollektoros piac utóbbi 10 évének tendenciája: 2008-ig tartó viszonylag egyenletes növekedés, majd 2009-ben jelentős visszaesés, ami 2010-ben is tovább folytatódott, bár a visszaesés mértéke már kisebb volt, mint 2009-ben. A konkrét számok pedig: a 2010-ig felszerelt, működő napkollektoros rendszerek nagysága megközelítőleg 150 000 négyzetméter. Az elmúlt három év becsült adatai pedig: 2008-ban 32 000 m2, 2009-ben 22 000 m2, míg 2010-ben 21 000 m2 felületű új napkollektoros rendszer valósult meg.

Az állami támogatás szerepe

Mi lehet az oka a 2009-től bekövetkezett visszaesésnek? Kézenfekvő válaszként lehet a gazdasági-pénzügyi válságra hivatkozni. Természetesen a válság hatása a gazdaságra Magyarországon is vitathatatlan, de mégis valószínű, hogy a drasztikusnak nevezhető visszaesést elsősorban nem ez, hanem a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokra vonatkozó állami támogatási rendszer kedvezőtlen változásai okozták.

A hazai napkollektoros piac növekedése a 2000-es évek elején indult meg. A növekedés motorja a 2000-ben megindult energiatakarékossági program volt, ami 2001-ben és 2002-ben a Széchenyi Terv része lett, 2003-tól pedig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) néven létezett. A támogatás intenzitása 30% volt, és az évente rendelkezésre álló 2-3 milliárd forint nagyjából elégséges volt a pályázatok közel egész éves nyitva tartásához. A keret azonban egyre szűkösebbé vált, és nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Sőt, 2005-ben az akkori kormány forráshiányra hivatkozva egyáltalán nem írta ki a lakossági energiatakarékossági pályázatot. Ez azonnal és látványosan visszavetette a napkollektoros piac addig töretlen fejlődését.

2006-ban újra kiírták a pályázatot, immár 1/3-os támogatási intenzitással. Az érdeklődés akkora volt, hogy a március 31-én kiírt pályázatot április 10-én be kellett zárni, mivel addigra a teljes éves pályázati keret elfogyott. Ez alatt a 11 nap alatt viszont annyian adták be a pályázatukat, hogy az képes volt a napkollektoros iparág egész éves fellendítésére, a növekedés újbóli helyreállítására. A rendkívül rövid idő alatt beadott nagyszámú pályázat jól mutatta mind a lakosság óriási igényét, mind a pályázat elkészítését döntően átvállaló vállalkozások felkészültségét.

2007-ben újra lelassult a növekedés üteme, köszönhetően annak, hogy a támogatási intenzitás lecsökkent 15%-ra. Ekkor a pályázási kedv szinte teljesen visszaesett, a pályázat március 30-tól egészen december 15-ig nyitott volt, mégsem sikerült lefedni pályázatokkal a rendelkezésre álló éves keretet. Bebizonyosodott, hogy ilyen alacsony támogatási intenzitás mellett a támogatás nem bír kellő ösztönző erővel.

Az állami támogatás szempontjából legkedvezőbb év Magyarországon a 2008-as volt. Ebben az évben a magánszemélyekre vonatkozó pályázati rendszerben kedvező változások következtek be. Az előző évhez képest a támogatási intenzitást 15%-ról 30%-ra, a maximálisan adható összeget pedig 265 ezer forintról 1,2 millió forintra emelték. További előnyt jelentett az egyes alpályázatok differenciálása. A korábbi években favoritnak számító nyílászárócsere és utólagos hőszigetelés alacsonyabb mértékű támogatást kapott, mint a megújuló energiák. Ezért a pályázat 2,6 milliárd forintos éves kerete kitartott egészen december közepéig, és nem ismétlődött meg a 2006. évi eset, amikor is a döntően nyílászárócserére pályázók nem egészen két hét alatt a teljes pályázati keretet lekötötték.

A 2008-as viszonylag kedvezőnek és kiforrottnak tekinthető támogatási rendszer után azonban 2009-ben következett az újabb kedvezőtlen fordulat, ami a mai napig is tart. A már viszonylag jól bejáratott, az energiaügyi tárca által kezelt NEP pályázatok helyét hosszas, egész éves huzavona után átvette a környezetvédelmi tárca által kiírt Zöld Beruházási Rendszer (ZBR). A ZBR pályázat keretében elsősorban csak az épület egészét érintő, komplex energiahatékonysági beruházásokra lehetett támogatást elnyerni. Ez az elv viszont azt eredményezte, hogy például csak napkollektoros rendszer megvalósítására pályázni szinte lehetetlen volt a ZBR keretében. A 2011-ben induló Új Széchenyi Terv szintén nem kedvezett a napkollektoros iparágnak. Induláskor a lakossági pályázatot még nem írták ki, ez csak augusztusban jelent meg. Az alacsony, 1,6 milliárd forintos keretnek, valamint a viszonylag magas, lakásonként adható 4-6 millió forintos támogatásnak köszönhetően a teljes keret elfogyott három nap alatt. Ugyanakkor ez a pályázat is a korábbi ZBR elveit követte, tehát önálló napkollektoros beruházás támogatására nem volt alkalmas.

Lehetséges jövőkép 2020-ig

Az elmúlt évek folyton változó támogatáspolitikája, majd a ZBR pályázatok rendkívüli bonyolultsága és indokolatlanul szigorú feltételrendszere alaposan visszavetette a napkollektoros rendszerek hazai elterjedését. Hogyan lehetne ebből a hullámvölgyből kijutni, milyen ütemben növekedhet a következő években a napkollektoros iparág? A MÉGNAP a hazai és az európai piaci adatok elemzése alapján megkísérelt felvázolni egy reális, de ugyanakkor ambiciózus növekedési pályát, ami lehetővé teheti a felzárkózást a Magyarországhoz hasonló adottságú, és jelenleg a napenergia termikus hasznosításában élenjáró országokhoz. A javasolt célok számokban: a megvalósult napkollektoros rendszerek nagysága 2020-ra érje el a 2,5 millió négyzetmétert, a napkollektorokkal előállított hőmennyiség pedig haladja meg az 1% fölötti részarányt az ország hőenergia-fogyasztásán belül.

A MÉGNAP által javasolt növekedési pálya a 2. ábrán látható. Piros szín jelzi a 2010-ig évente megvalósult napkollektoros rendszerek nagyságát, szaggatott vonal jelöli az elérendő növekedési pályát, sárga a kitűzött növekedési ütemet. A stratégia szerint a szaggatott vonallal jelzett pályát 2-3 év alatt el lehet érni. Minimális célként azt kell kitűzni, hogy az egy év alatt megvalósuló új napkollektoros rendszerek száma néhány év alatt érje el a 100 000, 2015-re a 200 000, 2020-ra pedig a 400 000 m2/év értéket. Ezzel a növekedési ütemmel a felszerelt, működő napkollektoros rendszerek nagysága 2020-ra elérheti a célul kitűzött 2,5 millió négyzetmétert, a napkollektorokkal előállított hőmennyiség pedig a 4548 TJ értéket. Ezt összevetve Magyarország 2020-ra prognosztizált 823 PJ értékű bruttó végső energiaigényével, megállapítható, hogy napkollektorokkal ennek 0,55%-a fedezhető. Ugyanakkor a hűtés-fűtés 414 PJ-nyi értékre prognosztizált energiaigényén belül már a célként kitűzött 1%-ot meghaladó 1,09% lehet a napkollektoros hőtermelés aránya.

A növekedés feltételei

A fentebb felvázolt növekedési ütem megvalósulásának legfontosabb feltétele egy a napkollektoros rendszerekre vonatkozó egyszerű, nagy áteresztőképességű lakossági pályázati rendszer elindítása. Erre a legszélesebb körű a társadalmi igény, és ugyanakkor a leggyorsabb, leghatékonyabb és legegyszerűbb módon eredményezhetné az napkollektoros beruházások azonnali megindulását. Az egyszerűsített, de ugyanakkor minőségi kritériumokhoz kötött pályázat elindítása lehetőséget adna a hazai napkollektoros iparág újbóli növekedési pályára állásához, ez pedig számtalan nemzetgazdasági előnyt eredményezne, amelyek hozadéka meghaladja a támogatási rendszer forrásigényét.

E cikk írásakor már biztosra vehető, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. október végén kiírja a fenti elveknek megfelelő, napkollektoros rendszerekre vonatkozó pályázatát. Az új napkollektoros pályázat forrásául a Magyarország által a nemzetközi szén-dioxid-piacon értékesített, 2,9 milliárd forint értékű kvótabevétel szolgál. Ekkora forrás még soha nem állt rendelkezésre Magyarországon csak lakossági napkollektoros rendszerek támogatására, ezért a pályázat kiírásával a hazai napkollektoros szakma is vizsgázik. Képesek lesznek-e az utóbbi években meggyengült, többnyire tőkehiányos hazai kivitelező vállalkozások a pályázat keretében kevesebb, mint egy év alatt megvalósítani közel 5000 darab új napkollektoros rendszert? Reméljük, hogy igen, és azt is reméljük, hogy ez elvezet végre a hazai napkollektoros szakma valódi megerősödéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, amit az elmúlt évek tapasztalataiból is láthattunk: a rövid ideig elérhető, kampányjellegű pályázat a napkollektoros iparágon is csak rövid időre képes segíteni. A tartós növekedési pályához folyamatosan rendelkezésre álló, kiszámítható támogatási rendszerre lenne szükség.

Szerző: Varga Pál elnök, Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége